Nyiregyháza városa fekszik Szabolcsmegyében, Tokajtól 4, Nagy-Kállótól 1 1/2, Debreczentől 6 mérföldnyi távolságra, egy nagy rónaságon; földje többnyire homokos. – E város, mint a reformatus régi góthmodoru szentegyház homlokzatán még 1770-ik évben tisztán olvasható volt, s jelenleg ismét tökéletesen olvasható, (mert 1830-ik évben a betük kijavittattak), a felirás tanusitása szerint 1400-ik év óta áll fenn, és csakugyan egyháztól (a mint azt a város czimerrajza mutatja) veheti elnevezését, minthogy akkoriban egy üldözött vallásfelekezet titkon egy nyirfa-erdőben végezte volna isteni tiszteletét. Mások szerint e város helyén hajdan egy kunyhóban pásztorok és juhászok laktak, de ezek elszaporodván, a gróf Károlyi család (mellytől egy utolsó rátafizetés által nem régen váltatott meg a város) részökre nyirfák között kunyhó helyett egy házat épittetett, és innét venné eredetét s elnevezését.
Nyíregyházán 2003. augusztus 25-én a Kálvin téren ünnepélyes keretek közt avatták fel azt az emléktáblát, melyet a város önkormányzata és a Vársovédő Egyesület közösen állított Barzó Mihályra és fia Barzó Endre emlékére. Az emléktáblát a Barzó család házának falán helyezték el. Tukacs István alpolgármester hangsúlyozta, hogy a város polgárainak fontos feladata a település múltja, és a város ismert személyiségeinek emlékének ápolása.
Bővebben … Emléktábla Barzó Mihálynak és fiának Barzó Endrének
A mostani írások a bujtosi tavakat, mint kiváló horgászparadicsomot emlegetik s való igaz, hogy jelenleg ezt a funkciót tölti be, a horgászok nagy örömére. Most mégis inkább a már talán a feledésbe merülő, múltbeli szerepéről szeretnék írni, hiszen a 1920-as, 40-es években, kiváló strandként is funkcionált-e tórendszer legnagyobb tava. Ekkor még Sóstón csak a szabad strand működött, de még a kiépítésére várni kellett...
Bővebben … Balczó András és Kósa Ferenc is itt tanult meg úszni