Nyiregyháza városa fekszik Szabolcsmegyében, Tokajtól 4, Nagy-Kállótól 1 1/2, Debreczentől 6 mérföldnyi távolságra, egy nagy rónaságon; földje többnyire homokos. – E város, mint a reformatus régi góthmodoru szentegyház homlokzatán még 1770-ik évben tisztán olvasható volt, s jelenleg ismét tökéletesen olvasható, (mert 1830-ik évben a betük kijavittattak), a felirás tanusitása szerint 1400-ik év óta áll fenn, és csakugyan egyháztól (a mint azt a város czimerrajza mutatja) veheti elnevezését, minthogy akkoriban egy üldözött vallásfelekezet titkon egy nyirfa-erdőben végezte volna isteni tiszteletét. Mások szerint e város helyén hajdan egy kunyhóban pásztorok és juhászok laktak, de ezek elszaporodván, a gróf Károlyi család (mellytől egy utolsó rátafizetés által nem régen váltatott meg a város) részökre nyirfák között kunyhó helyett egy házat épittetett, és innét venné eredetét s elnevezését.

A fennemlitett templom hátulsó, tojásdad alaku boltozatán következő felirás szóról szóra tisztán olvasható: „Templum hocce reformatorum Deo Sacrum renovatum est anno 1654. per Mathiam Vay, loci pastorem; anno 1764. per Stephanum Nagy Szénásy Báthoriensem V. D. M. – Anno 1794. per Michaelem Bagdi V. D. M.”

Nyiregyháza városa fekszik Szabolcsmegyében, Tokajtól 4, Nagy-Kállótól 1 1/2, Debreczentől 6 mérföldnyi távolságra, egy nagy rónaságon; földje többnyire homokos. – E város, mint a reformatus régi góthmodoru szentegyház homlokzatán még 1770-ik évben tisztán olvasható volt, s jelenleg ismét tökéletesen olvasható, (mert 1830-ik évben a betük kijavittattak), a felirás tanusitása szerint 1400-ik év óta áll fenn, és csakugyan egyháztól (a mint azt a város czimerrajza mutatja) veheti elnevezését, minthogy akkoriban egy üldözött vallásfelekezet titkon egy nyirfa-erdőben végezte volna isteni tiszteletét. Mások szerint e város helyén hajdan egy kunyhóban pásztorok és juhászok laktak, de ezek elszaporodván, a gróf Károlyi család (mellytől egy utolsó rátafizetés által nem régen váltatott meg a város) részökre nyirfák között kunyhó helyett egy házat épittetett, és innét venné eredetét s elnevezését.

A fennemlitett templom hátulsó, tojásdad alaku boltozatán következő felirás szóról szóra tisztán olvasható: „Templum hocce reformatorum Deo Sacrum renovatum est anno 1654. per Mathiam Vay, loci pastorem; anno 1764. per Stephanum Nagy Szénásy Báthoriensem V. D. M. – Anno 1794. per Michaelem Bagdi V. D. M.”

Egyébiránt Nyiregyháza városát gróf Károlyi Ferencz 1754-ik évben Békésmegyéből (Szarvasról, Csabáról) s Gömörből, és több felföldi megyék ágostai vallást követő tótajku népéből telepitette meg. – E város szorgalmas lakosainak iparkodása által olly sebesen haladt, hogy a megtelepülés 32-ik évében már a városok sorába emeltetett; – a telepitvény százados ünnepe a lakosság által 1854-ik évben tartatott meg. – A lakosság száma (a legutolsó hiteles statistikai adatok szerint) 16,845 lelket számlál, ebből róm. kath. 2894, görög-kath. 1828, evangelikus 11,256, reformatus 621, zsidó 246. Kiterjedésére nézve 43,973 holdat teszen; – itt a külső telkeket szállás-földeknek szokták nevezni. – Eddig (sajátságos mód szerint) kötélaljakra voltak a földek felosztva s felmérve, – melly elnevezéssel a lakosok mai napiglan is élnek, s ezen elnevezés egy 30 öles kötéltől veszi eredetét, melylyel a föld szélessége méretett, hosszát pedig a szekérkerék 15 szörös fordulása tette a kötélalját, – 21 illyetén felmérés teszen jelenleg 10 holdat (1600  ölével számitván).

A város 1850. és 1853-ik évben nagy dicséretet érdemlő hasznos intézkedése által valami 400 hold területü vizállásos és dögvészes kigőzölgésü tért leárkolás s lecsapolás által a város nyugati és keleti oldalán egész egy édenné változtatott át. S azon leárkolt vizek egybeszakadása által azt a hasznot is nyerte, hogy egy két kerekü vizi-malmon (de csak gyengén) őrölni is lehet, – különben csak száraz-malmok divatoznak, a millyen 23 van.

Az ugynevezett Ér-alatti rész (melly felől a város le van véve rajzunkon) csak később, azaz: 1853–54-ik évben hozatott rendbe (ez, valamint Bujtos is, a legjobb kacsázó hely volt). – A keleti rész az ugynevezett Bujtos, melly 1850-ik évben szabadittatott meg a posványságtól – jelenleg a város disze, s ha szabad volna, már is a pesti városligethez hasonlitanók, mert az egyforma fő- és mellék-utak árnyékos gyönyörű sor nyárfákkal vannak körül ültetve. Ugyancsak ott van a városliget is, nagy szorgalommal s jóizléssel T. A. által külön nemü válogatott fákkal beültetve. Ez idén már a sétautak és azokon ülőhelyek készültek, terv szerint azon helyen pár év mulva nagyobbszerü mulatóhely fog diszleni – lehet, hogy itt később fürdő is alakuland.

A sóstói fürdő 1/2 órányira fekszik a város nyugat-északi részén, az épületek egy nagy erdőben vannak óriási tölgyfák árnyékában. Az épületek hosszában nagyszerü tó terül el, melly az egész környéket visszatükrözi. Gyönyörü látvány az egész táj – vendégekben sem szokott szükölködni a fürdő, ez idén vagy 6 lakószobával szaporittatott. Hizelgés nélkül mondhatni, hogy egyedül ez az egy fürdő magyar honunkban, melly olly nagy mennyiségü szikesvizet tartalmaz, (tavaly azon fürdői szikesviz – egy üvegben vizsgálatul Pestre küldetett – eredményéről még mit sem tudok), ott van a nagy szódagyár, egypár év előtt még nagyban főztek benne, de jelenleg pör alatt van, s az üzlet azért állittatott meg. Ezen víz (az orvosok bizonyságai szerint) igen üdvös hatást gyakorol, főleg csúzos, köszvényes és küteges bajokra nézve.

Nyiregyház városának neve ujabb időkben is gyakorta szerepel hirlapjainkban s olvasóink előtt is ismeretes a város mind anyagi, mind szellemi gyarapulása s lakosainak előre törő, józan haladási szelleme, melly már annyiszor nyilatkozott meglepő áldozatokban, különösen összes mivelődésünk első és legfőbb alapja, a nevelésügy körül. Hazafiui érzelmeiknek is többször adák e város értelmes polgárai tanujeleit s még alig nehány hónapja, hogy a város azon nagyobbszerü adakozásáról emlékeztünk, melylyel nemzeti tudományos közintézetünk, a m. akademia pénzalapjának neveléséhez járult. – Az alakuló vasuthálózat még fontosabb vidéki központtá teendi Nyiregyházát s reá még mozgalmasabb élet, még szebb jövendő vár. Adja az ég, hogy az egyszerü alföldi városból minél csinosabb, diszesebb magyar város emelkedjék, s lakosai jólétben és értelmességben példányul szolgálhassanak az egész vidék fejlődésének.

T. E.